Értéktár Archívum - Magdolna Udvar

Rózsavölgyi Képoszlop

Magdolna Udvar — Tue, 26 Aug 2025 06:18:00 +0000

A több mint másfél évszázada készült hányatott sorsú egyházi műemlék felújítására a kilencvenes
években került sor. Szabó Péter és barátai restaurálták a becses emléket, az ellopott képet pedig ifj.
Bóna István a Képzőművészeti Főiskola tanára pótolta, megfestvén az un. Bajor Madonnát. A
képoszlop felújításának teljes költségét a helyi civilekből alakult Savoyai Jenő Asztaltársaság fedezte.
A műemlék történelmi jelentőségét jelzi a felállítás ideje, mely a szabadságharc évére esik, és német
felirata, mely az akkor lakatlan peremterület, a Disznózug (Sauwinkelgraben) határövében felállított
hálaadó kegyoszlopon szerepel németül: magyar fordításban: Hála legyen Istennek, az Atyának, a Fiú
nak és a Szentléleknek.
Viharos történetére jellemző, hogy az 1970-es évek végén eltűnt a képoszlopból a Szűz Máriát a Kisjé
zussal ábrázoló kép, és külön feladatot jelentett a képoszlop kiemelése a másfélszáz esztendő alatt kö
zel másfél méterrel megemelkedett talajból, melynek felirata így vált olvashatóvá. A Bajor Madonna
képének másolatának elhelyezésével helyreállított kegyoszlopot 1997. december 3-án a katolikus egy
ház részéről Halmos Ábel, a közeli bencés tanulmányi ház vezetője áldotta meg.

A Rózsavölgyi Képoszlop bejegyzés először Magdolna Udvar-én jelent meg.

Josipovich villa

Magdolna Udvar — Tue, 26 Aug 2025 06:16:31 +0000

Kistétény kisközséggé válásától önálló községházával rendelkezett. Ezt a szerepet ]930-tól, a
helyiek emlékében Josipovich-villa/kúria név szereplő épütet töltötte be.
Az épület a mai napig fellelhető a XXII. kerület Rákóczi út 2. szám alatt (Park utca és Rákóczi
utca sarka). A villa jelenleg a Huncutka óvodának ad helyt.
A volt községháza épülete klasszicista stílusban épüIt, fő homlokzatán 9, jobb oldalán 5
oszlopos tornáccal.
Horler Miklós közlése szerint a villát Josipovich család építette 1830 körül, A Josipovich család
több tagja látta el a horvát miniszterséget a monarchiában. Előbb Antal, majd fia Imre ]898
ig, látták el a tisztséget. Őket követte, Josipovich Géza 1906-1910 -ig, aki a trianoni
béke diktátum után Magyarországon telepedett le.
Az életrajzi adataik alapján az építtető minden bizonnyal Josipovich Antal (1806-1874) lehetett.
Később a villát a Beniczky család, majd Dr. Debreczeni Sándor ügyvéd birtokolta, aki később
eladta községháza céljóra.

A Josipovich villa bejegyzés először Magdolna Udvar-én jelent meg.

Verbiták

Magdolna Udvar — Mon, 25 Aug 2025 17:05:58 +0000

A verbita közösség magyar missziójának egyik központja Budapest XXII. kerületében található. Az elmúlt néhány év leforgása alatt a régi iskola barakk épületeinek helyére felépült az új Názáret Missziósház. Kezdettől fogva az volt a rendeltetése, hogy helyet adjon fiatal misszionáriusok képzésének. A hosszú évtizedeken át tartó csend után ismét teljesíti régi feladatát: szerzetes papnövendékek és testvérek egyaránt tagjai a közösségnek. Ami viszont új a rendház életében, hogy2002-től már nem csak magyar, hanem más kontinensről érkezett fiatal verbiták is tanulnak itt. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen folyik a teológiai képzés, a szerzetesi-missziós pedig a ház közösségében. Nagy gazdagságot jelent az egész közösség számára a kulturális sokszínűség. Már a kiképzés alatt gyakorlatban is megtapasztalhatják, hogy mit jelent, ha a mindennapi élethez és a különböző feladatokhoz mindenki hozzáteszi saját kultúrájának értékeit (énekek, zene, elmélkedések, stb.). 2023 szeptembere óta a Völgy utca 9-ben laknak páran verbita atyák és testvérek, a Jókai utca 14-et pedig a Pápai Missziós Művek vásárolta meg irodának, ahol szintén verbita atya az igazgató.

A Verbiták bejegyzés először Magdolna Udvar-én jelent meg.

Budafoki Kálvária stációkkal

Magdolna Udvar — Mon, 25 Aug 2025 17:05:58 +0000

Már az 1750-es évek közepe táján sokat beszéltek arról, hogy a község belterületén kívüli magaslaton kereszteket kellene állítani Krisztus szenvedéseinek emlékére. Az 1760-as évek elején megkapták az engedélyt az emlékhely létesítéséhez. Az uradalom a település akkori lakott határán kívül, a Schwarzenberg (Fekete-hegy) tetejét jelölte ki helyszínül. 1761 őszén itt állították fel a három vörösfenyőböl készült keresztet, melyekre festett vaslemezeken Krisztus és a két lator alakját helyezték el. Krisztus keresztje elé helyi mészkőlapokra állították a Fájdalmas Anya, Mária Magdolna és Szent János alakját. A felszentelést követően a Fekete-hegy neve megváltozott. Ettől kezdve Kalvarienberg, vagyis Kálvária-hegy lett a használatos név. Alig telt el negyven esztendő és a kálvária festett vaslemezei erősen megkoptak. Felmerült a gondolat egy új, igényesebb kálvária-emlékmű létesítésére. 1808-ban a már jobb módban élő község elhatározta egy új kálvária létesítését. A hegy tetején lévő kerek térséget kibővítették és felállítottak három rózsaszínű márványkeresztet. Ugyancsak kőből készültek el az Üdvözítő, a latrok, a Fájdalmas Anya, Mária Magdolna és Szent János alakja. A területet helyi mészkőből készült ballusztráddal (kőbábos mellvéd) vették körbe. A kálvária- emlékműhöz két oldalt lépcsőfeljárat vezetett, az alatta lévő kis üreget kibővítették és egy szentsír- fülkét helyeztek el benne. Az egész kálvária-emlékmű Kialakítása a Dunára nézett le, és ezt a Pest-Budára tartó hajósok már messziről láthatták. Budafok élő kálváriáját az 1960-as, 70-es években tönkretették, a korpuszokat összetörték, a kereszteket ledöntötték. Közel két évtizedes tetszhalál után a Szent Lipót-plébánia hívő közössége, valamint jó szándékú emberek elhatározták, hogy megmentik Budafok egyik legszebb „élő” műemlékét. A közös összefogás eredményeként 1991 és 1993 között a kálvária megújult.

A Budafoki Kálvária stációkkal bejegyzés először Magdolna Udvar-én jelent meg.

Budafoki temető

Magdolna Udvar — Mon, 25 Aug 2025 17:05:58 +0000

Budafokon az írott források szerint az 1885-ben létesült jelenlegi (Temető u. – Tóth József u. sarkán lévő) temetőn kívül négy sírkert létezett: a Péter-Pál kápolnánál (ez volt a legrégebbi, 1740 körül létesült), a Városháza környékén, a Duna-parton (az ún. Pestis-temető), és az Árpád utcai iskolánál lévő (amelyet egy 300 forintért megvásárolt, használaton kívüli szőlő helyén hoztak létre). A Budafoki temető bízvást állíthatjuk, hogy a legszebb a külvárosi temetők közül. Az első temetés 1887-ben történt, a Wineczhein-sírboltba. Ma itt áll a Mindenki Keresztje, amelynek keresztrésze valószínűleg az Árpád utcai temetőből került át, a két szobor pedig – ez is csak feltételezés – nem temetőbe készült, a megmunkálás kifinomultsága miatt (valószínűleg a Savoyai-kastély homlokzatát díszítették). A 20-as parcellasor műemléki védettséget élvez. Itt impozáns sírok, festői mauzóleumok tárulnak az ember szeme elé, amelyekben nagyrészt a korabeli szőlőműves-, borkereskedő elit többségében német-, és francia tagjai nyugszanak. A szép sírboltok túlélték azt is, mikor a II. világháború idején a szövetségesek által a csepeli Weiss Manfréd gyárnak szánt szőnyegbombázás tévedésből Budafokot sújtotta, és a temető nagy része is romba dőlt. Mindenképpen kiemelendő a Kriszta-, és a Francois- mauzóleum, az oroszlánokkal díszített Dér-sírbolt, a Krisztus-ábrázolásos Bárdossy-, és Kremer-, a domborműves Brückner-, a Zeeb-, és a díszes gyertyatartós Paitz-kripta. A budafoki temető napjainkra lassan betelik. Megőrizni kötelességünk a múlt e darabját, hisz sokszor ékesen beszél településünkről, egykor itt élt őseinkről, városunk hírességeiről.

A Budafoki temető bejegyzés először Magdolna Udvar-én jelent meg.

Budafok-Tétény Városháza

Magdolna Udvar — Mon, 25 Aug 2025 17:05:58 +0000

A mai Városház téren a 19. században épült egykori szappangyárban 1901-ben kezdte meg termelését a Brázay-féle sósborszeszgyár. Az egymás mellett álló két épületet Brázay Kálmán felajánlását elfogadva (aki gyárát Buda estre költöztette) a helyi önkormányzat 1926-ban megvásárolta. Budafok abban az évben emelkedett rendezett tanácsú várossá. Kezdetben nem volt ötletük a hasznosítására, de a friss városi rang, valamint a folyamatosan növekvő település jelentette adminisztrációs terhek növekedése egyre szűkebbé tette az akkor még a Kossuth utcában működő községháza épületét, ami megfogalmazta egy új irodaház felépítésének szükségességét. A probléma megoldására a már a tulajdonukban álló, de még nem hasznosított gyárépületeket irodaházzá alakíttatták (mindkettő kapott egy-egy emeletet), a két épület összekötésére pedig a Városház tér felöli oldalra néző főhomlokzattal egy szép, két tornyos összekötő épületszámyat emeltek. Az építkezés tervezője a helyi építész, Bathó Lajos, kivitelezője pedig a szintén helyi vállalkozó, Reiber Lőrinc volt. 1928-29-ben készült el. 1929-ben Záhorszk Nándor, a város első polgármestere már az új, kéttornyos szárnyban kialakított díszteremben (ami ma az ő nevét viseli) nyithatta meg az az évi képviselőülést. A város, majd 1950. január 1-je után kerület képviselő-testülete azóta is ebben az épületben tartja az üléseit. Eredetileg ide tervezték a helyi járásbíróságot és hozzá a fogdát, a tűzoltóságot, valamint egy vegyvizsgálati állomást is. A három, együtt U alakot formázó épületszámy meghatározó, fő homlokzata a Városház tér felé néz, kialakításában az akkori századforduló jellegzetes motívumait használták. Lábazata terméskőből készült, nyílásai (ablakok, ajtók, illetve a kőből készült erkély rácsozata) kivétel nélkül boglyaíves formájúak. Az áthidaló szárny két szélén két aprócska, egymással szimmetrikus torony található. A kőerkély tulipános díszítése köszön vissza a díszterem falfestésén is. A mára szépen felújított épület műemléki védettség alatt áll.

A Budafok-Tétény Városháza bejegyzés először Magdolna Udvar-én jelent meg.

Nepomuki Szent János szobor

Magdolna Udvar — Mon, 25 Aug 2025 17:05:58 +0000

A budafoki szobor 1750 körül készülhetett puhamészkőből, és a XVIII. század végén kerülhetett a barokk terecskére. A prágai kanonokot az ismeretlen szobrász főpapi omátusban, a vértanúság jelével – kezében a pálmaággal és a kereszttel, amelyen Krisztus látható – ábrázolta. A szent mindkét oldalán eredetileg egy-egy angyal ült. A szobrot, három társa segítségével, Varga Zoltán Zsolt varázsolta újjá, aki eddig harmincnyolc Nepomukiszobrot restaurált országszerte. A gödöllői szobrász-restaurátor előzetesen kutatásokat végzett, és kiderült számára, hogy a Budafokon felállított szobor kereszt felé forduló és hajló fejét 1925-ben vandálok megsemmisítették, 1929-ben pedig egy túl nagy és centrális helyzetű fejet tettek a helyére a barokkra nem jellemző hajviselettel. Az angyalok az I. világháború utáni években eltűntek, és azokat nem pótolták. Sajnos csak egyetlenegy homályos levelezőlap maradt fenn az eredeti szoborról. Azon látszik, hogy milyen volt a figura feje, a hiányzó csillagkoszorú, és nagyon elmosódottan ugyan, de a mellette lévő két angyal is – mesélte Varga Zoltán Zsolt, aki elmondta, hogy a szobrot korábban ugyan kétszer is restaurálták, 1935-ben és 1980-ban, de kutatási eredményei miatt helyenként változtatnia kellett a Szemerey Kiss Balázs által készített restaurálási terven, hogy a szobor megfelelhessen az eredetinek. A forestaurátor a fejet kisebbre faragta, és más pozícióba helyezte, mert mint mondta, aki Nepomukival foglalkozik, az tudja, hogy a szentnek mindig Krisztus felé kell hajolnia. A szobor lábain lévő szandált cipőre cserélte, mert Nepomuki Szent János nem szerzetes volt, hanem főpap, és a kettős gallér helyét is korrigálta. Kiemelte, hogy ezek apróságoknak látszanak, pedig nagyon fontos részletek. Az egyetlen archív felvétel alapján az angyalok hiteles rekonstrukciója lehetetlen volt, így azok hiányoznak a posztamensről, de a csillagkoszorú elkészülhetett.

A Nepomuki Szent János szobor bejegyzés először Magdolna Udvar-én jelent meg.

Szacelláry kastély

Magdolna Udvar — Mon, 25 Aug 2025 17:05:58 +0000

A szecessziós stílusú kastélyt Sacelláry György 1898-ban építette leánya, Irén számára. Irén a pezsgőgyáros Törley József felesége volt, akinek a szomszédos birtokon állt kastélya. József és Irén halála után a Sacelláry család elvesztette a birtokot, az épületben szanatórium és tüdőgondozó intézet működött. A kastélyt 1987-ben a Magyar Hitelbank Rt. vásárolta meg, és újította fel az eredeti tervek alapján. Az ingatlan 2002 óta magántulajdonban áll, és rendezvények helyszínéül szolgál. Az impozáns, mesebeli megjelenésű kastély Budafok egyik eldugott, romantikus zugában található. A bejárattól folyosó vezet a nagyterembe, ahol a Sacelláry család faragott címere látható, innen lehet eljutni a földszinti termekhez, illetve az emeletre. A kastély belsejét szecessziós faburkolat, faragott korlátok, gipszstukkók és Róth Miksa színezett, savmaratott ólomüveg ablakai díszítik, melyek az építés óta eltelt száz évben is épségben megmaradtak. A kastély körüli kéthektáros angolparkot Sacelláry Irén gesztenyefákkal és egyéb díszfákkal ültette be, melyek közt ösvényeken lehet sétákat tenni. A parkot hatalmas kőkerítés veszi körül. Az elegáns és hangulatos ingatlan egyaránt alkalmas filmforgatások, valamint külső és belső helyszínű rendezvények megtartására.

A Szacelláry kastély bejegyzés először Magdolna Udvar-én jelent meg.

Schleicher kereszt

Magdolna Udvar — Mon, 25 Aug 2025 17:05:58 +0000

A Soós István Borászati Középiskola tangazdaságával szemben áll a Panoráma utcában (Panoráma utca – Kerékgyártó utcasarok) a környékbeli lakosok által Schleicher keresztként ismert márvány kereszt. Így ismeri a közvélemény, és így szerepel a nyilvántartásokban is, holott nem a Schleicher család volt a kereszt állítója. Az első keresztet, a Hofrieden (Udvardülő) – feltételezhetően még az 1760-as évek elején – Kentzel András pesti polgár emeltette, kinek a környéken voltak szőlői. Az 1817. évi Egyházlátogatási Jegyzőkönyv már azt említi, hogy a Fessl Jakab szőlőjénél álló (rossz állapotban lévő) keresztet Rottenbiller Fülöp pesti polgár, halász, 1816-ban újonnan festett bádog korpusszal látta el, és a fakeresztet is befestette, s azt sövénnyel körbekerítette. A keresztet, mint az a feliratból kiderül, 1821. május 6-án, a község fogadalmi ünnepén Dabinger János érdi kerületi esperes áldotta megdől A XIX. század végén a keresztet kőkerítéssel vették körbe, amit az 1950-es évek elején széthordták. Miután Fessl Jakab halálát követően a család férfiágon kihalt, ezért a családba beházasodott Schleicher család tulajdonába kerültek a szőlők, melyek az államosításig a család birtokában maradtak. Ezért szerepel a nyilvántartásokban „Schleicher” keresztként. A keresztet az 1970- es évek végén a nagy feszültségű távvezeték oszlopok építésekor ledöntötték. A kivitelező vállalat a Budapesti Műemlék Felügyelőség útmutatásai alapján, eredeti helyén restaurálva helyreállította.

A Schleicher kereszt bejegyzés először Magdolna Udvar-én jelent meg.

Szent Lipót plébániatemplom

Magdolna Udvar — Mon, 25 Aug 2025 17:05:58 +0000

Budapest XXII. kerületében a Budafok-belvárosi Szent Lipót Templom története, mintegy háromszáz évre nyúlik vissza. A török idők után telepesekkel benépesített egykori Promontórium 1739-ben lett önálló község, a budai kapucinusok látták el 1726-1788 között. Az 1742. évi pestisjárvány után fogadalmi hagyatékból épült Péter és Pál kápolna hamarosan kicsinek bizonyult. Az új templom alapkövét 1753-ban tették le, a kegyúr, Mária Terézia jelentős anyagiakkal támogatta. 1755. október 6-án szentelte fel Padányi Bíró Márton veszprémi püspök Szent Lipót és Promontor védőszentjei, Szent Sebestyén és Szent Vendel tiszteletére. 1792-re teljesen átépítették, ezúttal Albert, szász-tesseni herceg anyagi támogatásával és sok-sok közmunkával. Mai végleges formáját csak 1896-ban nyerte el, amikor Pauer János székesfehérvári püspök szentelte föl az addig csak megáldott templomot. Sem tervezőjét, sem kivitelezőjét nem ismerjük. Barokk templom, egyetlen homlokzati középtoronnyal, copf homlokzattal, a torony tetején középkori kovácsoltvas kereszttel. A templom egyhajós, síkmennyezetes, két oldalkápolnával. A vörös márvány főoltár és a Szent Lipótot ábrázoló oltárkép (valószínűleg Bartholomeus Altomonte festménye) Mária Terézia ajándéka. A szószék rokokó, eredete ismeretlen. Az északi oldalkápolna Piéta szoborcsoportját Lechner Erzsébet a budai trinitáriusok templomából vásárolta meg a rend feloszlatásakor a templom számára. A Segítő Szűz Mária oltár, a hajó szentély felőli bal oldalán, Andreas Kentzel pesti polgár ajándéka. 1991-ben itt helyezték el a II. világháború magyar áldozatainak emlékére az első magyar honvédereklyét. Minden esztendőben, halottak napja alkalmából országos megemlékezés színhelye. A templom első orgonáját 1764-ben kapta, a jelenlegit 1904-ben a Rieger cég készítette. A templom teljes külső és belső felújítására 1994-97 között került sor. A templom az 1997. évi LIV. törvény alapján 15 809. törzsszám alatt II. kategóriába sorolt műemlék. A plébániához tartozik az 1831-ben épült Péter-Pál kápolna. Az 1937-es teljes belső restaurálásakor készültek el a mennyezet freskói. A szentélyben a Szentháromságot, a hajóban Krisztus Királyt és Szent István királyt ábrázolták. A templomot 1994-1998 között kívül, belül restaurálták, így most eredeti szépségében tündököl.

A Szent Lipót plébániatemplom bejegyzés először Magdolna Udvar-én jelent meg.