Budatétényi Rózsakert

Budatétény talán legjelentősebb szabadtéri látványossága. 1963-ban Márk Gergely elképzelései alapján jött létre. Magyarország messze legnagyobb rózsakertjének számít, melynek fajtaszerkezete nemzetközi értékelésben is kiváló minősítést kapott. A rózsakert terveit a Kertészeti Egyetem Kerttervezési Tanszékének akkori professzora, Dr. Ormos Imre készítette, előtte itt a kutatóintézet központjául szolgáló Czigány-villa kertje és kertészeti ültetvények voltak. Az eredetileg 5 hektáros kert (ebből mára 2,5 hektár maradt meg) szerkezete 1963-ban készült el, és még mintegy két évre volt szükség, hogy az ágy ásókat a mintegy 40 000 rózsával megtölthessék. A kertbe még a Nemzeti Galéria is kölcsönzött szobrokat, a ma is itt álló két mészkő és pirogránit szobor is innen származik. Ez a jelentős méretű és szépen kialakított, parkosított kert eredetileg kizárólag a kutatást és nemesítést szolgálta, a rózsa fővirágzására időzített páratlan rózsakiállításokon túl zárva volt. Mára a kert mindenki számára megnyílt, és parkbútorokkal, illetve tájékoztató anyagokkal egyszerre szolgálja a lakosság és kutatás igényeit is. A kert heti hét napon át szabadon és ingyenesen látogatható egészen sötétedésig. A rozárium, illetve az ezt fenntartó kutatóintézet a rendszerváltás táján komoly anyagi nehézségekkel nézett szembe, és a léte is veszélyben volt, melyet csak áldozatos, és néha nem mindig látványos munkával lehetett megmenteni. A rózsakert területe ma 2,5 hektár, 11 000 négyzetméter ágyassal. Jelenleg 1600 sorban 1006 ellenőrzött fajtát tart fenn. A kert legértékesebb része az 1950-60-as évek anyaga, de a legősibb, a magyar és nemzetközi kultúrtörténeti jelentőségű fajtákat és a legmodernebb rózsákat is bemutatja. Az itt bemutatott legkorábbi fajta a hellenisztikus Egyiptomban már biztosan ábrázolt abesszin szent rózsa, míg a legújabb színkülönlegességek már a XXI. századból származnak. Látható azonban itt az ősi magyar csemege rózsa, a perzsa és bulgár olajrózsa, damaszkuszi rózsák, a zöld rózsa, a gesztenye rózsa, és még számtalan ritka különlegesség. Több magyar nemesítő rózsái is kiültetésre kerültek, mint ahogy Márk Gergely 85. születésnapjára kapott, róla elnevezett rózsa is, mely a világon máshol nem is lelhető fel.