Értéktár

A több mint másfél évszázada készült hányatott sorsú egyházi műemlék felújítására a kilencvenes években került sor. Szabó Péter és barátai restaurálták a becses emléket, az ellopott képet pedig ifj. Bóna István a Képzőművészeti Főiskola tanára pótolta, megfestvén az...

Kistétény kisközséggé válásától önálló községházával rendelkezett. Ezt a szerepet ]930-tól, a helyiek emlékében Josipovich-villa/kúria név szereplő épütet töltötte be. Az épület a mai napig fellelhető a XXII. kerület Rákóczi út 2. szám alatt (Park utca és Rákóczi utca...

A szecessziós stílusú kastélyt Sacelláry György 1898-ban építette leánya, Irén számára. Irén a pezsgőgyáros Törley József felesége volt, akinek a szomszédos birtokon állt kastélya. József és Irén halála után a Sacelláry család elvesztette a birtokot, az épületben...

A Soós István Borászati Középiskola tangazdaságával szemben áll a Panoráma utcában (Panoráma utca - Kerékgyártó utcasarok) a környékbeli lakosok által Schleicher keresztként ismert márvány kereszt. Így ismeri a közvélemény, és így szerepel a nyilvántartásokban is,...

Budapest XXII. kerületében a Budafok-belvárosi Szent Lipót Templom története, mintegy háromszáz évre nyúlik vissza. A török idők után telepesekkel benépesített egykori Promontórium 1739-ben lett önálló község, a budai kapucinusok látták el 1726-1788 között. Az 1742....

A Péter-Pál utca felső végénél, a Vöröskút szomszédságában, két hatalmas fa ölelésében található egy gyönyörű barokk Szentháromság-emlékoszlop. Elviekben ez lehetne Promontor- Budafok legrégebbi köztéri emléke, de az igazsághoz tartozik, hogy ez a XVIII. századi...

A település történelmi központján áthaladó furcsa kanyarú Nagytétényi út nyomvonala több mint 1800 év emlékeit idézi. A ll. századtól, a római katonai tábor (Campona) építései során jött létre a castrumot és a birodalmat is védő hadiút (limes), mely Rómát kötötte...

Klauzál Gábor (1804–1866) a reformkori országgyűlések meghatározó alakja, aki három reformországgyűlésen (1832/36, 1839/40, 1843/44) volt Csongrád vármegye követe, majd tagja volt az első népképviseleti országgyűlésnek (1848), és további két cikluson keresztül (1861,...

Család szobor A két szobor esztétikai élményt biztosít, kulturális értéket hordoz, s a múltat a jelennel összekötő fontos emlék. Nagytétény végén, a Diótörö út 102. szám alatt egy kert végén, a kerítés mögött áll Viharvédő Szent Orbánnak, a szőlőművelők patrónusának a...

A nagytétényi hizlalda építése 1914-23 között zajlott, ekkor készült el a kapcsolódó víztorony és siló. Tervezői Just Lajos és Vajda Béla, a kivitelezést Fónagy Béla vezette. A víztorony vegyes építési technológiával készült. Az alap, az alépítmény és a törzs legalsó...

A Nagyboldogasszony Plébániatemplommal szembeni kis téren áll a Budafok-Tétény Önkormányzata által, közadakozásból emelt új Országzászló. Az első, eredeti Országzászlót 1932. október 23-án állították fel a községi elemi iskola (mai Hugonnai Vilma általános Iskola)...

XXII. kerület Baross Gábor-telepén a vasút mellett fogadja az ide érkezőket a névadó bellusi Baross Gábor, a Vasminiszter szobra. A hagyomány szerint az idetelepült vasúti dolgozók kérésére vette fel a terület a nevet. A 19. század második felében élt és alkotott...

A Donát-hegyi emlékhely a XXII. kerület gyöngyszeme. Baross Gábor-telep mérete ellenére több emlékhellyel, emléktáblával rendelkezik, amelyek közül kiemelkedik a Donát-hegyi. A 15-20 méterrel a Diósárok fölött lévő emlékhely gyönyörű kilátással bír a környékre. így...

A verbita közösség magyar missziójának egyik központja Budapest XXII. kerületében található. Az elmúlt néhány év leforgása alatt a régi iskola barakk épületeinek helyére felépült az új Názáret Missziósház. Kezdettől fogva az volt a rendeltetése, hogy helyet adjon...

Már az 1750-es évek közepe táján sokat beszéltek arról, hogy a község belterületén kívüli magaslaton kereszteket kellene állítani Krisztus szenvedéseinek emlékére. Az 1760-as évek elején megkapták az engedélyt az emlékhely létesítéséhez. Az uradalom a település akkori...

Budafokon az írott források szerint az 1885-ben létesült jelenlegi (Temető u. - Tóth József u. sarkán lévő) temetőn kívül négy sírkert létezett: a Péter-Pál kápolnánál (ez volt a legrégebbi, 1740 körül létesült), a Városháza környékén, a Duna-parton (az ún....

A mai Városház téren a 19. században épült egykori szappangyárban 1901-ben kezdte meg termelését a Brázay-féle sósborszeszgyár. Az egymás mellett álló két épületet Brázay Kálmán felajánlását elfogadva (aki gyárát Buda estre költöztette) a helyi önkormányzat 1926-ban...

A budafoki szobor 1750 körül készülhetett puhamészkőből, és a XVIII. század végén kerülhetett a barokk terecskére. A prágai kanonokot az ismeretlen szobrász főpapi omátusban, a vértanúság jelével - kezében a pálmaággal és a kereszttel, amelyen Krisztus látható -...

Promontor első kőből épült temploma. Az 1739-ban dúló pestisjárványt követően épült a kápolna. A járvány időszakában „a budai serfőző mester, Knoll József, aki már néhány éve üzemeltette sikeresen vállalkozását, a Duna partján, fogadalmat tett, hogy amennyiben ő maga...

A budafoki Péter-Pál utca kerületünk és fővárosunk egyik leghangulatosabb, leggazdagabb múltú, egyben Budafok legrégibb utcája, többszáz éves házaival. Alsó, történelmi szakaszán, csodás vadgesztenyefasor van. Budafok területe a török uralom után, 1698-ban Savoyai...

Törley József pezsgőgyáros öröksége Budafok történetének meghatározó része, amelyre számos hagyomány épül. Budafok, mint Magyarországi pezsgőgyártás központja és bölcsője számos épített és kulturális értékkel gazdagodott a Törley család tevékenysége által. Ide...

Az özvegy méltó módon igyekezett emléket beállítani férje emlékének. Ray Rezső már korábban is a család házi építése volt, vele tervezett monumentális mauzóleumot a birtok pontjára. A szecessziós- neobizánci stílusú, Magyarországon páratlan épület 1909-ben készült el,...

A Budafok-Tétény milleniumi album szerint: A kút „Promontori szőlők nevezetes pontjának számított, emblematikus hely.” A kutat a természetes vízelvezető árok, a Brunnthal, a mai Péter Pál utca felső platójába ásták a szőlőművesek részére. Így kapta a nevét a Péter Pál...

A kerületre jellemző hagyományos mészkőből épült, melyet nem vakoltak, hanem láthatóvá tettek Kovács Péter álmai és szendvicsfal javaslatai alapján. Major György nívódíjas építészmérnök tervezte a házat. Kovács Péter helybeli lakos napi szintű irányítása mellett...

A 18. században még tisztán német nyelvű svábok ma már kisebbségben élő leszármazottai féltő gonddal ápolják, óvják hagyományaikat, őrzik szokásaikat. Alkalmazkodásuknak, szorgalmuknak, takarékosságuknak köszönhető Nagytétény ma is szembeötlő takarossága,...

Budatétény egyik leghangulatosabb, védettséget élvező utcája, a Dézsmaház utca. Az utca a XXII. kerület egyik macskaköves utcácskája, az itt épült ódon házakat, lakásokat, s néhol a mészkőbe vert pincelakások megmaradt nyomait egyfajta romantikus hangulat járja át. Az...

Hugonnai Vilma a neves Szentgyörgyi Horváth család leszármazottja. Nagyapja, ifj. Szentgyörgyi Horváth Zsigmond udvari tanácsosi szolgálataiért I. Ferenc császártól megkapta Hugonna falut, felvette a Hugonnay nevet, s 1822-ben grófi címet is szerzett. Édesapja,...

Nagytétényben található hazánk egyik legrégibb, 270 éves zsidó temetője, melyet egyházi jegyzőkönyvek már 1759-ben említettek. A 18. század közepén Rudnyánszky József, a település földesura a mai Romhányi József utca és a Szentháromság utca sarkán biztosított temető...

A Baross Gábor Telepi Polgári Kör tiszteletbeli és örökös elnökének egyik utolsó álmát váltotta valóra, amikor 2022. augusztus 20-a ünnepére felavatta a közösség új emlékművét, mellyel államalapító első királyunk, Szent István előtt tiszteleg. A szobor készítője...

A 19. század utolsó harmadáig, az 1880-as évek végéig, Tétény dombos területeit meghódították a szőlőskertek, melyek a lakosságnak évekig jó megélhetést biztosítottak. A szüret fontos esemény volt a település életében. Többet jelentett a szőlők leszedésénél és...

XXII. kerület Baross Gábor-telepének északi területén már a 19. század végén jelentek meg az első kőbányák. Nikoletti Antal 1878-ban, Ritter Mátyás 1893-ban nyitott bányát a területen. A kitermelt kő falazásra és kőfaragásra is igen alkalmas volt. Családok sokaságának...

Az épület tervezője és kivitelezője Riegler József budafoki építész. A 16,5x8 m -es épület belül előtérre, nagyteremre, színpadra tagolódott' 1934-ben egy kis tanácsteremmel bővítették ' Az egyházközség kezdettől fogva óvodát is szeretett volna csatolni a közösségi...

A Duna jobb partján, a hárosi Furnér Művek Kft területén található a Csút középkori falu - ami 1222- től ismert - 1941-1942-ben Gerevich László által feltárt romterülete. Napjainkban már csak templom alapfal romjai láthatók. A kis templom egyhajós szentélye ÉK-i...

A tatárjárás után, 1264-ben IV. Béla király a mostani Háros-félszigeten -- akkor még Csút/Csőt-sziget volt -- az aszkétikus premontrei rendi szerzetesek számára monostort alapított és elég dúsan javadalmazta. Ezt a rendházat Szent Eustachius -a vadászok egyik...

Szabadon álló kápolna, egyhajós belsőtérrel, félköríves szentéllyel, mögötte folyosószerűen körülfutó sekrestyével, részben átalakított oromzatos homlokzata felett kis fa toronnyal. A Tétényhez tartozó Kistétény területén építették az 1770-esévek végén főleg pesti...

25 éve kezdte el Fodor Péter családja a Villában a kamarazenei és irodalmi estek szervezését. A feladat hamarosan túl nőtt a család lehetőségein. 2005-ben jött létre a Vojnovich-Huszár Villa Kulturális Közhasznú Egyesület, mely segíti és szervezi az esteket, valamint...

A templom terveinek elkészítésével Gerster Kálmán műépítészt bízták meg, a kivitelezést Bischof Mátyás, nagytétényi kőművesmester végezte. Az elkészült templomot Prohászka Ottokár székesfehérvári megyéspüspök szentelte fel Szent István király tiszteletére, 1912....

Egy letűnt kor, a „pusztából" kinőtt szőlőhegy, kőbányák és a város vonzásában élő emberek. Svábok, templom és iskola, németből magyarra forduló beszéd és írás. Falu, és községháza. A köböl épített házak és a kőbe vájt szegényes lakások, és gombapincék. Az itt élő...

A 2013-ban felújított nagy múltú Szelmann Ház eseménydús története sokszor összefonódott a település történetével. Az 1880-as években már vendéglő működött az épületben. A tulajdonos, Mehrwald Mátyás a község közéletébe is bekapcsolódott. A vendéglők közül kiemelte...

A Háros-sziget mintegy 60 hektáros területe ma már csak félszigetnek tekinthető, mert északi részét a folyó 1911-es szabályozásakor feltöltötték és a parthoz kapcsolták. A Duna áradásaival gyakran elöntött, buja növényzetű "sziget" botanikai felmérése az alacsony és a...

1915-ben báró Abele Ferenc vezérkari őrnagy javaslatot tett egy törvény elfogadására, hogy minden település állítson emléket a világháborúban elesett hőseinek emlékére, ez fogalmazódott meg az 1917. évi VII. törvényben. Nagytétény község képviselő-testülete már 1915....

A Hárosi-öböl a Duna jobb partján Budatétény területén található. Az 1911 óta alulról nyitott holtágat a folyótól a Háros-sziget (ma már valójában félsziget) választja el, amely természetvédelmi terület. A 29 hektár területű öbölbe a Dunáról ívni és telelni is...

A 18. században létesült imaház felújítására az 1880-as években került sor. Ekkor építették meg a nők számára a karzatot és a kétszárnyú bejárati ajtót is. A zsinagóga fontosabb liturgikus berendezései közé tartozott a tóraszekrény, a frigysátorra emlékeztető...

Kis-Háros sziget az MO-s hídjától délre, a Háros-sziget alatt helyezkedik el. A nagytétényi Duna parthoz közel található terület csak vízi úton közelíthető meg. Rajta semmiféle emberi létesítmény nem található, természeti értékeink fennmaradását ez az elszigeteltség...

A Száraz-Rudnyánszky-kastély főbejáratával szemben, a külső park végén több mint 250 éve áll a barokk kastélyok jellegzetes díszépülete, az eredetileg négynyílású körépület, a gloriett. Sisak formájú tetejét zsindely borítja. Római kori kövek felhasználásával 1751-ben...

Ha a természetvédelmi terület északi határán futó murvás úton sétálunk, a Kamaraerdővel érintkező oldalon különös, már első ránézésre is réginek tűnő hasáb alakú kőoszlopokat figyelhetünk meg. Ezek a földmérési jelek egyik típusába sorolható határkövek, amelyek az...

Az 1730-as évek végén hazánkban átvonuló hatalmas pestisjárvány Tétény lakosságát is megtizedelte. Rudnyánszkyné, Száraz Julianna feljegyzéseiben az olvasható, hogy „...azon Pestis alkalmával az egész jobbágyág úgy kihalt, hogy nem maradt több 10 vagy 12 lakóháznál.”...

A víztorony közelében, a Kamaraerdő határán futó út mellett szokatlan kinézetű fémoszlop magasasodik felénk egy kisebb dombon. Ez egy úgynevezett vasoszlop, amely földmérési jel, és sorszámát tekintve a 280-as határjel. Történetéről annyit, hogy még meg sem történt a...

Metallochemia gyártelep területén A területen 1910-től folyt nehéz és színesfém feldolgozás, és az ezekhez kapcsolódó termelés. Az ólom, réz, és más színesfémekkel kapcsolatos technológiák, valamint egyéb, a színesfémekhez kapcsolódó termelési folyamatok a gyár...

Budatétény talán legjelentősebb szabadtéri látványossága. 1963-ban Márk Gergely elképzelései alapján jött létre. Magyarország messze legnagyobb rózsakertjének számít, melynek fajtaszerkezete nemzetközi értékelésben is kiváló minősítést kapott. A rózsakert terveit a...

A nagytétényi Duna part az egyik utolsó összefüggő természetközeli állapotban lévő fővárosi partszakasz, bár roncsolások, feltöltések, beavatkozások itt is történtek az utóbbi évtizedekben. Nagy részén még ma is találhatunk természetes, sóderes, homokos partokat,...

A Haggenmacher sörgyár épület együttese 1863-tól épült ki. a Nagytétényi út és a Sorház utca térségében Frohner János, majd 1867-től Haggenmacher Henrik révén. A sörgyárat Böldner prágai építész tervezte, Kovács Frigyes közreműködésével. Faszerkezetű, öntött vas...

A NPK vezetősége évek óta tervezte, hogy a svábok 300 éves betelepülésére és gyalázatos kitelepítésére emlékezve emlékhelyet hozzon létre. 2004-ben a Metallochemia környezet szennyezése miatti talajcsere kapcsán kerültünk kapcsolatba Solymosi Györggyel, - aki...

A XXII. kerületi önálló zeneiskola tanévnyitó értekezletére 1970. szeptember 1-jén került sor a kísérleti lakótelep művelődési klubjában. Kezdetben hegedűt, gordonkát, zongorát, gitárt, magánéneket, szolfézst oktattak, és egy-egy fúvós kolléga tanította a fafúvós,...

A kálvária eredetileg az Óhegy alján, a Diósdra vezető út jobb oldalán, a mai Angeli út - Barackos út sarkán állt. A kálvária szobrai etyeki kőből készültek 1805. március és július között, alkotójuk Franck Lorenz volt. A három lépcsőfokkal a környezetéből kiemelt...

Nagytétényi boldogasszony templom Tétény falu első, román kori temploma fából épülhetett, s a tatárjárás idején, 1241-42-ben pusztulhatott el. Az első, gótikus stílusú kőtemplom a 14. században épült Szent Mihály tiszteletére. A források szerint 1333-ban már állt az...

piactér A Száraz-Rudnyánszky-kastély melletti, egykori piactéren látható a tűzoltók védőszentjének, Szent Flórián vértanúnak az életnagyságú, mészkőből faragott magányos szobra, melyet kis pálcás, vasrácsos kerítés vesz körül.. A férfialak barokk talpazaton áll, bal...

A Száraz-Rudnyánszky-kastély építéstörténete egészen a római birodalom koráig vezethető vissza. A kastély helyén ekkor már állt az 1-2. században épült római „villa rustica”, egy gazdálkodó háza. A 13. század elején a helyi birtokos Tétényi család számára (egyes...

A Tétényi-fennsík Diósd, Törökbálint, Budaörs, és Budapest XI. és XXII. kerülete területén jelentős botanikai, állattani, geológiai és helytörténeti értékekkel rendelkezik. A főváros budai oldalát övező zöld hálózat egyik utolsó összefüggő eleme, ennek központi része,...

A Lampart Budafok Vegyeskar Egyesület egy, a kerületünkben kiemelkedő kultúrcsoport. A kórus 1949-ben alakult meg a Budafoki Zománcedénygyár énekelni szerető dolgozóiból. Az együttes rövid időn belül Budafok és a Főváros XXII. kerületének jelentős kulturális...