Ha a természetvédelmi terület északi határán futó murvás úton sétálunk, a Kamaraerdővel érintkező oldalon különös, már első ránézésre is réginek tűnő hasáb alakú kőoszlopokat figyelhetünk meg. Ezek a földmérési jelek egyik típusába sorolható határkövek, amelyek az egykori városhatárt jelölik. Pest. Buda és Óbuda egyesítése (1873) után. 1878 és 1882 között került sor Budapest akkori Duna- jobbparti határvonalának megjelölésére. Ennek során (101-től 325-ig számozott) 225 határkövet helyeztek el, amelyek közül 8 darab található a védett terület északi határán (5 a Kamaraerdei úttól keletre. 3 nyugatra). A jelek valószínűleg sóskúti mészkőből készültek; méretük 50*50×200 cm. tömegük 1,2-1,4 tonna. A kőhasábokból eredetileg 120-140 cm került a terepszint fölé. A föld alá kerülő rész oldalait csak elnagyoltan munkálták meg, a föld feletti részt viszont simára csiszolták, és élszedéssel alakították ki. A kövek legfelső 3 cm-cs darabját hengeresre faragták. A határköveknek a „BUDAPEST FŐVÁROS” feliratú oldala a főváros irányába tájolt. Ugyanezen az oldalon, a vésett felirat fölött találjuk meg a határjel sorszámát (itt 272 és 279 közöttiek a számok. Budaörs felől keleti irányába haladva), valamint az elhelyezés évszámát (1882), a felirat alatt. Ezeket a feliratokat ma már elég nehezen tudjuk kibetűzni a határköveken. A fennsík felé eső oldalra a szomszéd település, azaz „TÉTÉNY” nevét vésték fel.
Geodéziai határkövek
