Klauzál Gábor (1804–1866) a reformkori országgyűlések meghatározó alakja, aki három reformországgyűlésen (1832/36, 1839/40, 1843/44) volt Csongrád vármegye követe, majd tagja volt az első népképviseleti országgyűlésnek (1848), és további két cikluson keresztül (1861, 1865/66) Szeged városának országgyűlési képviselőjeként vett részt hazánk politikai életében. Az 1848-ban megalakuló első felelős magyar kormányban a földművelés-, ipar- és kereskedelmi minisztérium vezetésével bízták meg. A szabadságharc leverése után a politikától visszavonulva kistétényi birtokán élt. 1853. április 27-én a kistétényi Szent Mihály kápolnában vette feleségül Nagysándor József aradi vértanú egykori jegyesét, Schmidt Emmát. 1858-ban faiskolát hozott létre tétényi birtokán, ahol közel 1000 növényfajtát tartott. A faiskola – alapítójának 1866-ban bekövetkezett halála után is – működött, egészen 1906-ban történt bezárásáig. Klauzál fontos szerepet töltött be a helyi szőlészet-borászat és gyümölcstermesztés megújításában, azzal, hogy felismerte a helyi adottságok kiválóan alkalmasak a csonthéjasok termesztésére Klauzál Gábor 1848-as miniszter, kistétényi birtokos Benedek György szobrászművész által alkotott, és 2012-ben közadakozásból, a Klauzál Gábor Társaság által emelt szobra.
Klauzál Gábor szobor
