A nagytétényi Duna part az egyik utolsó összefüggő természetközeli állapotban lévő fővárosi partszakasz, bár roncsolások, feltöltések, beavatkozások itt is történtek az utóbbi évtizedekben. Nagy részén még ma is találhatunk természetes, sóderes, homokos partokat, amelyek elő kapcsolatot tudnak biztosítani a folyó és a hullámtéri élőhelyek között. Fontos lépés volt 2022 júniusában, hogy ez a partszakasz és a környező értékes élőhelyek helyi védelem alá kerültek, összesen mintegy 53 hektáros területet kitéve. Növényvilága az erdőállományon túl is nagyon sok értéket rejt, számos védett faj jelen van a fák aljnövényzetében és a mellette fekvő Duna-réten. Koratavasszal tömegesen kezd nyílni a dunavölgyi csillagvirág (Scilla vindohonensis), majd áprilisban a füzesek és nyarasok árnyékában nyári tőzikék (Leucojum aestivurri) kezdenek virítani. Májusban őket követi a nyíltabb élőhelyeket kedvelő réti iszalag (Clematis integrifoliá), amelynek itt található a legnépesebb fővárosi populációja. A közelmúltban pedig a Palotai-sziget után itt is előkerült a védett szálkás pajzsika (Dryopteris carthusiand). Madárvilága a Duna jelenléte miatt igen gazdag, a vízhez kötődő fajokkal együtt az itt előforduló madarak fajszáma a 150-et közelíti. A terület legnagyobb emlőstani értéke a hód (Castorfiber), melynek több családja is él a területen. A terület északon kapcsolódik a Hárosi öbölhöz, majd az M0 hídtól délre az ugyancsak helyi védett Kis Háros sziget övezi. A Kastélypark felé eső majd 25 hektáron korábban FKF kommunális lerakó működött, aminek rekultivációja elindult, de elakadt. A nagytétényi kastélyhoz is kapcsolódik a terület, majd attól délre, a nagytétényi Vasút utca vonalától egy újabb tájseb, a 90-es években feltöltött hullámtér szakítja meg. Ezt követően Érdig jelentős értékű ártéri erdők jellemzik a területet.
Nagytétényi Dunapart
