Nagytétényi boldogasszony templom Tétény falu első, román kori temploma fából épülhetett, s a tatárjárás idején, 1241-42-ben pusztulhatott el. Az első, gótikus stílusú kőtemplom a 14. században épült Szent Mihály tiszteletére. A források szerint 1333-ban már állt az egyhajós templom. A 15. században a kastély bővítése mellett a Hédervári család nevéhez fűződik a gótikus templom átépítése is. A falu közepén lévő, magasított dombon álló templom a török idők alatt romba dőlt. A romossá vált Szent Mihály-templom pótlására az 1720-as években báró Száraz György kápolnát építtetett a kastély területén. A falu benépesítése idején ez a Szent Anna-kápolna lett az istentiszteletek helyszíne. A lakosság számának növekedésével a század közepén a Szent Anna kápolna már szűknek bizonyult. Rudnyánszky József és felesége, Száraz Julianna 1752 és 1755 között a romos gótikus templom tornyát és szentélyét részben megtartva késő barokk stílusban felépíttették az új templomot. 1755. október 5-én Nagyboldogasszony tiszteletére szentelte fel Padányi Bíró Márton veszprémi püspök. A templom háromszintes, nyolc – eredeti kőkeretes – csúcsíves gótikus ablakú középtornyához egyszerű oromfallal csatlakozik a nyeregtetős templomhajó. A sekrestye egy kicsit később, a 18. század végén, a felette lévő oratórium 1817-ben lett kész. A templom falait és boltozatát az 1759. évi egyházlátogatás jegyzőkönyve szerint „csodás művészettel festették ki.” A Mária Mennybemenetelét ábrázoló főoltárképet id. Dorfmeister István alkotásának tartják. Az 1758-59-ben készült Szent Julianna- és Szent József-oltár a templomhajó két oldalára került a két szent falképeivel, Száraz Julianna és Rudnyánszky József védőszentjeivel. 1778 után a két falképet lemeszelték. Elképzelhető, hogy a családban történt szomorú események miatt Száraz Julianna rendelkezésére. A templom tatarozására többször is sor került. . 1988-ban megtörtént a külső homlokzat teljes felújítása, s a tetőzetet borító műpalát eltávolították, s cseréppel fedték le. Az 1940-es években történt munkálatok során többrétegű átfestések történtek a freskófelületekben és a díszítőfestésekben. Ezek restaurálása 2014 és 2018 között történt meg. A templomnak öt harangja van. A második világháborúban a nagyharangot beolvasztották a Metallochemiában. Az ott dolgozó munkások egy másik harangot megmentettek, s az került fel a toronyba. Az 1990-es években kiderült, hogy ez a harang a gyergyószentmiklósi templomé. A plébánia döntése alapján visszakerült eredeti helyére, s helyette Nagytétény egy Lengyelországban készült harangot kapott, melyet Erdő Péter bíboros 2003. november 30-án szentelt fel. A sekrestye külső falán található a Rudnyánszky család kriptájának befalazott bejárata. A Hugonnai család sírkövei az 1960- as években kerültek a templom falára, az egykori temető felszámolása után. Az első világháborút idéző, a 26-os vadászzászlóalj emléktábláját 1937-ben helyezték a templom falára. A késő barokk stílusú Nagyboldogasszony plébániatemplom védelem alatt álló műemlék, több mint 260 éve a település katolikus lakóinak fontos kultikus helyszíne.
Nagytétényi Nagyboldogasszony Plébániatemplom
