Nagytététnyi szüreti mulatság

A 19. század utolsó harmadáig, az 1880-as évek végéig, Tétény dombos területeit meghódították a szőlőskertek, melyek a lakosságnak évekig jó megélhetést biztosítottak. A szüret fontos esemény volt a település életében. Többet jelentett a szőlők leszedésénél és feldolgozásánál. Ünnepnek számított. Amikor a must a hordókba, majd a pincékbe került, a szüretelők a hegyről a feldíszített kocsikon vidáman, énekelve tértek vissza a községbe, ahol közös vacsorán ünnepelték meg a napot. Ebből alakult ki a német hagyományokra épülő, az egész községet megmozgató szüreti mulatság. A szőlők filoxéra miatti kipusztulása utáni évtizedekben szinte minden évben megtartották a szüreti mulatságot. Az 1920-as és 30-as években az Iparoskor, a Levente Egyesület és a Nagyboldogasszony cserkészcsapat lett e hagyomány folytatója, ők szervezték, rendezték a felvonulásokat és a bálokat. Volt olyan esztendő, amikor szeptemberben, októberben több szüreti mulatságot is tartottak a községben. A ll. világháború után 1946-ban rendeztek először szüreti mulatságot, 1947-ben a MADISZ (Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség) is tartott szüreti bált. Az 1960-as évek elejétől több esztendeig nem szerveztek szüreti felvonulást és bált a településen. 1996-tól a Nagytétényi Polgári Kör ismét felélesztette e régi hagyományt, s évente megrendezi a „Nagytétényi Szüreti Mulatságokat”. A felvonulás a Szelmann Háztól indul, s végig halad a központ utcáin. Közben két helyszínen, a Sváb Emlékhely parkolójában és a kastély parkolójában a csikós párok bemutatják hagyományos magyar táncukat. Este a csikós párok táncával kezdődig a reggelig tartó bál.