A Nagyboldogasszony Plébániatemplommal szembeni kis téren áll a Budafok-Tétény Önkormányzata által, közadakozásból emelt új Országzászló. Az első, eredeti Országzászlót 1932. október 23-án állították fel a községi elemi iskola (mai Hugonnai Vilma általános Iskola) udvarán. A félárbócra eresztett Országzászló az elveszett országrészek feletti fájdalmat fejezte ki. A következő években Nagytétény civil szervezetei több hazafias rendezvényt, ünnepélyt tartottak a zászló előtt. Az elemi iskola diákjai minden évben, március 15-én az Országzászló előtt emlékeztek meg az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hőseiről. A képviselő- testület Országzászló-bizottságot választott, amelynek döntése alapján vasárnaponként leventék, cserkészek, frontharcosok álltak őrséget az Országzászló előtt. Az eredeti Országzászlót a kommunista diktatúra 1947-ben lerombolta, megsemmisítette. Gránittal burkolt beton tömb, rajta a tábla szintén gránitból, gravírozva. A rúd duralumínium. Az egész házilagos kivitelezés. A Libertás és Dénár utca sarkán felállított országzászló a környék lakosainak a múlt megismerésére emlékeztet. Josipovich villa FOTÓ: josipovich villa2 Kistétény kisközséggé válásától önálló községházával rendelkezett. Ezt a szerepet ]930-tól, a helyiek emlékében Josipovich-villa/kúria név szereplő épütet töltötte be. Az épület a mai napig fellelhető a XXII. kerület Rákóczi út 2. szám alatt (Park utca és Rákóczi utca sarka). A villa jelenleg a Huncutka óvodának ad helyt. A volt községháza épülete klasszicista stílusban épüIt, fő homlokzatán 9, jobb oldalán 5 oszlopos tornáccal. Horler Miklós közlése szerint a villát Josipovich család építette 1830 körül, A Josipovich család több tagja látta el a horvát miniszterséget a monarchiában. Előbb Antal, majd fia Imre ]898- ig, látták el a tisztséget. Őket követte, Josipovich Géza 1906-1910 -ig, aki a trianoni béke diktátum után Magyarországon telepedett le. Az életrajzi adataik alapján az építtető minden bizonnyal Josipovich Antal (1806-1874) lehetett. Később a villát a Beniczky család, majd Dr. Debreczeni Sándor ügyvéd birtokolta, aki később eladta községháza céljóra. Rózsavölgyi Képoszlop FOTÓ: rózsavölgyi képoszlop A több mint másfél évszázada készült hányatott sorsú egyházi műemlék felújítására a kilencvenes években került sor. Szabó Péter és barátai restaurálták a becses emléket, az ellopott képet pedig ifj. Bóna István a Képzőművészeti Főiskola tanára pótolta, megfestvén az un. Bajor Madonnát. A képoszlop felújításának teljes költségét a helyi civilekből alakult Savoyai Jenő Asztaltársaság fedezte. A műemlék történelmi jelentőségét jelzi a felállítás ideje, mely a szabadságharc évére esik, és német felirata, mely az akkor lakatlan peremterület, a Disznózug (Sauwinkelgraben) határövében felállított hálaadó kegyoszlopon szerepel németül: magyar fordításban: Hála legyen Istennek, az Atyának, a Fiú – nak és a Szentléleknek. Viharos történetére jellemző, hogy az 1970-es évek végén eltűnt a képoszlopból a Szűz Máriát a Kisjé – zussal ábrázoló kép, és külön feladatot jelentett a képoszlop kiemelése a másfélszáz esztendő alatt kö – zel másfél méterrel megemelkedett talajból, melynek felirata így vált olvashatóvá. A Bajor Madonna képének másolatának elhelyezésével helyreállított kegyoszlopot 1997. december 3-án a katolikus egy – ház részéről Halmos Ábel, a közeli bencés tanulmányi ház vezetője áldotta meg.