A 2013-ban felújított nagy múltú Szelmann Ház eseménydús története sokszor összefonódott a település történetével. Az 1880-as években már vendéglő működött az épületben. A tulajdonos, Mehrwald Mátyás a község közéletébe is bekapcsolódott. A vendéglők közül kiemelte Mechrwald Mátyás vendéglőjét és kávéházát, ahol éjjeli szállást is kaphattak a kirándulók. A századforduló környékén egy vidéki fiatalember jött szerencsét próbálni a községbe, s özvegy Mechrwarld Mátyásné vendéglőjében helyezkedett el pincérként. Szelmann Ignácnak hívták. 1905-ben feleségül vette Mechrwald Borbálát. A házasság nem lett hosszú életű, de a válás után, 1915-ben Szelmann Ignác lett a vendéglő tulajdonosa. A Szelmann-vendéglő fénykorát az 1930-as években élte. A kisebb programokon kívül Szelmann Ignác vendéglője az 1930-as években több mint 90 telt házas rendezvényével (bálok, hazafias ünnepélyek, színdarabok) színes és gazdag kulturális életet, szórakozási lehetőséget biztosított a lakosságnak. Az 1940-es évek első felében néhány bál és különböző szórakoztató programmal igyekezett a vendéglő a háborút néhány órára elfeledtetni a lakossággal. A háború után szakkörök és tanfolyamok indultak: varrótanfolyam, mezőgazdasági szakkör, főzőtanfolyam, ezüstkalász tanfolyam. A háborús években szünetelt nősök bálját 1948-ban, farsang idején rendezték meg újra, s megtartották a hagyományos szüreti bálokat is. Az államosítás és a városegyesítés után a kerületi Tanács Szellman Ignác vendéglőjéből alakította ki a Nagytétényi Kultúrotthont. Az egykori nagyközség hagyományait megőrizve hamar beindult az élet a kultúrotthonban. Gazdag és népszerű programjait szívesen látogatta a lakosság. Az 1950-es évek végére az intézmény olyan rossz és elhanyagolt állapotba került, hogy csak teljes felújítással lehetett biztosítani további működését. A felújítás az 1960-as évek elején valósult meg a Fővárosi Tanács keretéből. 1962. december 30-án nyílt meg újra a ház Nagytétényi Művelődési Otthon néven. A következő években – a statisztikai jelentések adatai szerint – az otthon műsoros rendezvényei és egyéb programjai nem voltak elég látogatottak. 1979 márciusában az épület egy részének életveszélyes állapota miatt az Otthont ismét bezárták. A felújítás 1982-ben készült el. Az épület problémái azonban nem oldódtak meg. Néhány évi működés után a Művelődési Otthont rossz műszaki állapota miatt 1986-ban végleg bezárták. Az épületben ezután bútorbolt és bútorraktár működött. A színpadot és a zenekari árkot szétrombolták. A borospincét és a színpad alatti öltözőket törmelékkel temették be. A rendszerváltás után új korszak kezdődött a Szelmann-ház történetében. Az 1991-ben megalakult Nagytétényi Polgári Kör az Önkormányzattól megkapta az épületet. Társadalmi összefogással rendbe tették, újjávarázsolták a romos, elhanyagolt épületet. A Szelmann Ház már több mint 140 éve a kultúra, a művelődés, a közösség háza Nagytétényben. Hagyományőrző programjaival (szüreti felvonulás és bál, Nősök bálja, farsangi bál, Erzsébet-Katalin bál, szilveszteri bál)) és új rendezvényeivel (Tétény vezér napja, Sváb disznóvágás, könyvbemutatók, kiállítások, családi gyermeknap, adventi kézműves foglalkozás és vásár) a múlt és a jelen találkozásával a Ház lakóhelyünk történelmének fontos értéke.