A Péter-Pál utca felső végénél, a Vöröskút szomszédságában, két hatalmas fa ölelésében található egy gyönyörű barokk Szentháromság-emlékoszlop. Elviekben ez lehetne Promontor- Budafok legrégebbi köztéri emléke, de az igazsághoz tartozik, hogy ez a XVIII. századi emlékoszlop csupán a XX. század elején került Budafokra. A történet szerint az 1889-ben Budafokra helyezett Heller Iván apátplébánosnak, Budafok egykori díszpolgárának köszönhetjük ezt a kvalitásos barokk – feltehetően a pestisjárvány idejében készített emléket. Amikor a hívek, plébánosuk Budafokra helyezésének 25 éves évfordulóját ünnepelték, egy méltó ajándékkal kívánták meglepni. A szobrot valamelyik szomszéd községből vehették meg 1914-ben. Sajnos a lábazat tükrében lévő – eredetileg gót betűs felírat teljesen elpusztult, így arra vonatkozóan sincs adatunk, hogy ki és mikor állíttathatta az emlékoszlopot. A puhamészköből készült posztamensen – mely a terepszinttől két lépcsövei magasabban helyezkedik el – rövid, tömör, vájatos dór oszlop tetején látható a Szentháromság szimbóluma. Eredetileg kőoszlopos, vasrácsos kerítés vette körül. Érdekessége, hogy az Atyaisten és Fiúisten mellett a Szentlélek nem galamb képében, hanem bagolyfej formájában látható. A Szentháromságot ábrázoló fejezetet, az 1980-as évek elején, brutális módon szétverték melyet aztán a Budafokon jól ismert Szabó Péter restaurált.
Szentháromság emlékoszlop a Vöröskútnál
