Az özvegy méltó módon igyekezett emléket beállítani férje emlékének. Ray Rezső már korábban is a család házi építése volt, vele tervezett monumentális mauzóleumot a birtok pontjára. A szecessziós- neobizánci stílusú, Magyarországon páratlan épület 1909-ben készült el, s kriptájában kapott (sajnos nem végső) nyughelyét Törley József és a kislányuk is. Az özvegy kisebb birtokot is elkerítette a mauzóleumhoz, ennek jövedelméből kellett volna fedezni a későbbiekben az épület fenntartását és a misét tartani minden évben, Törley József halálának napján. A kriptába, férje mellé temették el Sacelláry Irént, s a család egy másik tagját, Törley Bálintot is 1940-ben. A második világháborúig Törley rokonai vezették a gyárat, ám 1944-ben bombatalálatot kapott. Újraindították a termelést, de az üzemet 1949-ben államosították, a családot pedig szétkergették. „ 1957-ben feldúlták a kriptában található szarkofágokat, valamint Törley Mariska sírját és Törley Bálint koporsóját. A hivatalos szerint arra gyanakodtak, hogy a kőládákba fegyvereket rejtettek a forradalom után, de sajnos magyarázatbb, hogy ékszereket kerestek. Az emberi maradványok heteken át hevertek szétdobálva a mauzóleum kertjében, míg végre megjelentek a temetkezési vállalat emberei és összeszedték azokat. Egy pesti köztemetőbe vitték a csontokat, ám hogy melyikbe, nem sikerült megtudni. így egy szál virággal sem lehet emlékezni a Törley családra a sírjuknál, hiszen ismeretlen, jelöletlen helyen nyugszanak ” – mondja Garbóéi László helytörténész. „ A mauzóleum szobrait, kőfaragványait Damkó József készítette, az ablakok már megsemmisült üvegeit pedig Róth Miksa ” – teszi hozzá a helytörténészt. „ Az egykori mozaikdíszítésnek már csak a nyomai vannak meg, a meanderminta aranyozása pedig végleg lekopott. Pedig az öregek azt mesélték, hogy hajnalban és napnyugtakor ettől szinte ragyogott az épület. ” A háború után lőszerraktárként használták a mauzóleumot, majd gazdátlanná vált. A hozzá tartozó kertet elvették, a miséket betiltották. Az épület állapota egyre romlott, s ezen az sem változtatott, hogy műemlékké nyilvánították. A kápolna kifestését összefirkálták, az üvegeket betörték. Az elmúlt években négyszer feszítettek ki a vasrácsot kripta bejáratában. „ Megtisztítottuk kívülről a falakat és a tornyot, ám a mauzóleum teljes helyreállítása 200 millió forintba kerülne ” – mondja Garbóéi László. „ Azért is nehéz befektetőt találni, mert egy rehabilitáció után is időről időre állagmegóvást kellene végezni, hiszen üzleti alapokon nem működtethető egy mauzóleum. A pezsgőgyár az államosítás óta többször is gazdát cserélt, de egyik tulajdonos sem gondolta úgy, hogy áldoznia kellene a márkanevet adó Törley emlékének. ”
Törley mauzóleum
